A gyomorban lévő tartalom az esetek többségében sósavat, pepszint és ételt jelent. Előfordulhat, hogy a gyomor utáni bélszakaszból, a nyombélből epe és alkalikus hasnyál áramlik vissza a gyomorba, ilyen esetben a gyomortartalom immár epével és hasnyállal is keveredhet.

Mi a refluxbetegség?

Amikor reflux betegségről beszélünk, akkor a nyelőcső alsó záróizma, amely normális körülmények között ténylegcsen zárva tartja a gyomorszáj bejáratát, megnyílik, sőt, egyenesen tátong, és ezzel lehetővé teszi a gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe.

Ha tehát az alsó záróizom időnként nyílik, akkor reflux epizódokról van szó, ha viszont ez a nyitott állapot fennáll, akkor a visszaáramlásnak csupán a beteg helyzete szab gátat, vagyis álló helyzetben a gravitáció áll ellen a refluxnak, fekvő helyzetben azonban a reflux igen gyakran bekövetkezhet.

Reflux bekövetkeztéhez szükséges az, hogy a gyomorban legyen kellő mennyiségű gyomortartalom. Üres gyomorból természetesen nem lehetséges reflux, nincs, ami visszaáramoljon.

Sok a gyomortartalom akkor, ha egyszerre nagy mennyiségű táplálék kerül a gyomorba, ha igen bőséges a gyomornedv (sav) elválasztás, vagy ha a gyomorból kivezető járat (gyomorkapu, pilorusz) hegesen szűkült, vagy görcsösen zárva tart.

Ez utóbbinak oka lehet a túlságos mennyiségű gyomorsav jelenléte, ugyanis a sav nyombélbe ürülését a nyombél semlegesítő mechanizmusa szabályozza. Ha sav kerül be a gyomorból, előbb a hasnyál és bélnedv enyhén lúgos oldatának hatására semlegessé kell válnia, csak aztán kerülhet sor újabb adag beáramlására. Ez esetben tehát a gyomor kiürülése a bél felé elhúzódik. Régebben lezajlott fekélyek heges maradványa, vagy újonnan keletkezett daganat szűkítheti a piloruszt gátolva a gyomortartalom ürülését.

Minél teltebb a gyomor, annál könnyebben kialakulhat a renux. Úgy is ki lehet az eseményt fejezni, mint a gyomorban észlelt nyomás és a záróizom tónusa közti különbség kóros változását. Ha a gyomorban a nyomás meghaladja a záróizomzat tónusát, vagyis e nyomás elleni védelmi képességet, akkor a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Tehát vagy a gyomorban nő a nyomás, vagy a záróizomzat tónusa alacsonyabb a kellő mértékűnél.

A gyomorban a táplálék nyomása a mennyiségtől és a gyomor helyzetétől is jelentős mértékben függ. Álló helyzetben e nyomás csak a gyomorizomzat aktív működése által emelkedhet és válhat felfelé irányulóvá, hiszen a gravitáció lefelé irányítja. Fekvő helyzetben viszont a gravitációnak a táplálék tovahaladását segítő hatása eltűnik, és a gyomor saját izomzatának működése képes a refluxot kiváltani.

De a gyomorra külső nyomást jelentő rekeszmozgás (hasi légzés), a laza hasfal nagyobb tömege (kövérség) ránehezedve az ellazult gyomorra, már alkalmas a reflux hatás kiváltására, ha a gyomor telt és a gyomorszáj feletti nyelőcső izom nem zár teljesen. Valamennyi reflux tulajdonképpen mindenkinél előfordulhat, de ha a visszáramló gyomortartalom tömeges, vagy a visszaáramlás igen gyakran bekövetkezik, akkor már sokféle bajnak okozója lehet.

Mi lehet a reflux oka?

A reflux egyik igen gyakori oka a rekeszizomsérv (hiatusz hernia). A mellüreget a hasüregtől a rekeszizom választja el. Azon nyílások találhatók, amelyeken a mellkasból a hasba ereszkednek a fontos szervek, így a nagy erek, valamint a nyelőcső.

A rekeszizom nyelőcső nyílása egészséges körülmények között segít a gyomorszáj (kardia) zárásában, együttműködve az alsó nyelőcső záróizommal. Ha a rekeszizom ezen nyílása tág, akkor e besegítés jelentéktelenné válik és a gyomor felső szakasza bekerül a mellüregbe vagy azért, mert a nyelőcső behúzza, vagy azért, mert a megnagyobbodott nyíláson keresztül a nyelőcső mellett felcsúszik. Érthető módon mindkét esetben gyakrabban észlelünk refluxot.